2017. 05. 26. Tavaszi túra - alsó tagozat
Pénteken madarak és fák napja alkalmából elmentünk kirándulni. A Szépasszonyok völgyében mentünk, az elején egy nagy domb volt, szóval nem fáradtunk el. 10 élete volt mindenkinek, először a Vivi esett el, neki a lába fájt, utána azt hiszem az Andi, de lehet, hogy a Miki, nem tudom, de az a lényeg, hogy erdőben gyalogoltunk legelőször, és az egyik másodikos azt mondta, hogy ez az erdő olyan, mint egy esőerdő, meg ilyen hülyeségeket mondott. Sokat viccelődtünk és szórakoztunk, de egyszer egy lejtőhöz értünk, amiben csupa bokor, fa, csalán, tüske volt. Donát vezette a sort, de ő szívta meg majdnem a legjobban, mert neki kellet kitaposnia a gazokat. Nyafogtam, mert jó bátran nekiindultam az egyik fának, hogy megtámaszkodjak bene, és tiszta tüskés volt, és majdnem belém állt egy tüske. Végre kiértünk, ott csak nagy fű volt. Ott ki tudtam mászni, és amikor kiértem akkor majdnem mindenki pihent, de valaki felment a dombra. Ettem ott egy kakaós csigát miközben a többiek futkorásztak. De én ezt nem értem, hogy minek kell ilyen sokszor piheni, már amikor pihentünk akkor is unatkoztam. Na, mindegy, az egyik pihenőben „adj királyoztunk” és hát természetes, hogy mi győztünk. Mentünk tovább, és találtunk közben egy házat. Bementünk és találtam az asztalon egy szempillaspirált, ami még jó volt. Kiértünk, és az ötvályúnál találtuk magunkat. De onnantól már elhullott a csapat, mert közel volt a lakásuk. Visszaértünk a suliba, hazamentem, de miközben a biciklin gurultam, arra gondoltam, hogy mit csinálnánk még mindig, ha kirándulnánk. (Réger Edina 4.)
Péntek reggel elmentünk kirándulni, és egy nagy meredeken mentünk fel. Aztán jött egy szép csalános tüskés hely, még a fákon is tüske loholt. El is estem a dombon és megcsípett a csalán. Aztán letelepedtünk és a kis öcsém azért sírt, mert nem játszottak vele. Mentünk tovább, de a Marci nagyon beszólt nekem, és én már nagyon ideges voltam, és belöktem a fűbe. Dénes bácsi elküldött a sor végére, pedig a Marcit kellet volna. Mikor már nagyon közel voltunk a sulihoz, a két öcsém bement a mamájukhoz, és én mentem haza. Nem volt olyan jó, de azért gyalogoltunk egy kicsit. Remélem, ha legközelebb megyünk, nem lesz ilyen sok gonosz tüske.(Török Andrea 4.)
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
tutorial lightbox jqueryby VisualLightBox.com v6.1